Mint hivatásába végtelenül szerelmes szakember nem „csak” a kozmetika legújabb vívmányait kísérem figyelemmel, és építem be, azokat Százszorszépem mindennapi repertoárjába.
Előszeretettel teszek időutazást a szépségápolás gazdag kincseket őrző múltjába is.
egészen a kőkorszakbeli népek test dekorálási és festési szokásaihoz repülhettem vissza.
Az ezeket bizonyító ásatások, a sírok és a barlangok leletei, mind azt támasztják alá, hogy a szépségápolás egy idős az emberiség történetével.
az a szemöldökfesték lelet, amit egy sumér sír feltárásakor találtak meg.
Már az akkori időben is készítettek kenőcsöket, és adtak szépségápolási tanácsokat.
A Thébában feltárt 3000 éves papirusz tekercseken szépítőszerek készítésének receptjei is találhatók.
A kozmetikumok ismerete és használata eljutott Athénba és Rómába.
A görögök nagy hangsúlyt fektettek a test ápolására, közismert mondásuk:
„Ép testben, ép lélek”.
„Törj össze tömjént, viaszt, adj hozzá friss olíva olajat, szétzúzott palkát, keverj hozzá friss tejet. A masszát hat napon át, pakold az arcodra.
Meglátod az eredmény nem marad el.”
a 2009-ben Budapesten „Tutanhamon kincse” címmel megrendezett lélegzetelállítóan szép kiállításon leltem rá. Ugyan a fáraónak ifjú kora miatt nem volt szüksége erre a készítményre, de a tárlatvezetés során az is kiderült, hogy kőlapokkal borított fürdőmedencéjében vízzel locsolták a testét, majd bőrét illatos kenőcsökkel, olajokkal kényeztették, hogy az ne száradjon ki. Azt is megtudtam, hogy Tutanhamon korában elmaradhatatlan volt a mindennapi borotválkozás, a fej kopaszra nyírása is.
Hétköznapokon parókát hordtak, amire illatos zsiradékból, fenyőgyantából és illóolajokból álló keveréket kentek, hogy az a nap hatására megolvadjon és illatozzon. Ünnepek alkalmával pedig, a nők és a férfiak is sminkelték magukat. A szépséget Isten ajándékának tartották.
Magyarországon az ásatások számos római leletet tártak fel, melyek a kozmetikumok elterjedését tanúsítják. Szent István királyunk gyógynövénykertet, és fürdőket létesített ápolószemélyzettel, ahol a balneo terápián (minősített gyógyvizekkel végzett fürdőkezelésen) kívül a testápolás elemi műveleteit (masszázst) is gyakorolták. Mátyás király korában az Itáliából jött udvari emberek terjesztették a kultúrával együtt a kozmetikumok használatát.
A smink mértéke státuszszimbólummá vált, és bár a hölgyek és urak esztétikai megjelenése arcdíszítésüknek köszönhetően ékesnek bizonyult, mindazonáltal az őket körül lengő felhő … nos finoman fogalmazva is … nem volt annyira megnyerően rózsás „illatú”.
Mivel a testkipárolgás eme erőteljes „párfümje” egy idő után kezdett kínosan orrfacsaróvá válni, ennek érdekében igyekeztek elfedni különféle illatosítókkal.
Elérkezett a parfümök hőskora, amelyben a magyar királyi udvar is maradandót alkotott.
A legendárium szerint a XIV. század végén Erzsébet magyar királyné parancsára született meg az első igazi, alkohol bázisú parfüm, a királynévíz vagy más néven a magyar víz. Eme illatosító permet friss rozmaring és valószínűleg kakukkfű erős borpárlatának desztillálásával látott napvilágot. A parfüm későbbi változatát már levendula, menta, zsálya, majoránna, kosztusz(gyógynövény, bélhurut gyógyítószere), narancsolaj és citrom aromájának hozzáadásával is gazdagították.
Azonban ezen összetevők gyógyító hatását és finom aromáját figyelembe véve, a szakértők, arra következtetnek, hogy ezen gyógynövények párlatát már nem is annyira illatosításra, mint inkább a hazánkban az 1346-1350 között dúló bubópestis járvány ellen való védekezésre hívták életre.
Bizony ám. … Charles Perrault 1697-ben kiadott „Csipkerózsika” című meséjében a mélységes-mély álomba szenderült királylányt királynévízzel is megpróbálják felébreszteni, de mind hiába, a hercegnő álmát csak a herceg csókja törheti meg. …
Egy szó, mint száz a szépségápolás, testünk különböző módon történő díszítése, ápolása hosszú-hosszú évszázadokra vezethető vissza, megannyi praktikával, bűbájjal, hiedelemmel és tévhiedelemmel fűszerezve a maga valós-meseszerű ezerarcú múltjával.
A modern felfogás szerint, pedig mi, mindannyian, akik a kozmetika milliószínű világában tevékenykedünk, nemcsak a felszín pillanatnyi szépségére törekszünk, hanem hosszú távú, mélyreható és tudományos alapokon nyugvó változásokat kívánunk elérni.
Ennek érdekében a kozmetikai ipar kutatói folyamatosan keresik az olyan anyagokat és módszereket, melyek a bőr mélyebb rétegeire hatnak, ott regeneratív, vitalizáló és újratermelődést elősegítő munkát végeznek.
Az én százszorszépítő célom, pedig az, hogy ezeket a legújabb, legmodernebb, legkorszerűbb eljárásokkal és hatóanyagokkal előállított készítményeket, kozmetikai berendezéseket elhozzam Számodra és bőrikéd számára Százszorszépes birodalmamba.
